Egyéb

Sjögren-szindróma

A Sjögren-szindróma egy immunrendszeri rendellenesség, amelyet általában két leggyakoribb tünete – szemszárazság és szájszárazság – alapján diagnosztizálnak.

A betegség gyakran együtt jár más immunrendszeri rendellenességekkel, mint például a reumatoid artritisz vagy a lupus (bőrfarkas). A Sjögren-szindrómában általában a szem és a száj nyálkahártyája és nedvességelválasztó mirigyei érintettek – ennek következtében csökken a könny és a nyál termelődése.

A Sjögren-szindróma bármilyen életkorban kialakulhat, de a legtöbb beteg a diagnózis idején már elmúlt 40 éves. A betegség sokkal gyakoribb a nőknél mint a férfiaknál. A kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére összpontosít.

 

Tünetek

 

      A Sjögren-szindróma két fő tünete a következő:

  • Szemszárazság – a szem nagyon kiszárad, viszketni, égni kezd. A beteg úgy érzi, mintha homok került volna bele.
  • Szájszárazság – amely megnehezíti a beszédet, a rágást, a nyelést és a fogak romlásához vezet. A beteg úgy érzi, mintha a szája tele van pamuttal.

      A Sjögren-szindróma további tünetei lehetnek:

  • Hüvelyszárazság
  • Ízületi fájdalom
  • Megduzzadt nyálmirigyek
  • Bőrkiütések vagy száraz bőr
  • Tartós száraz köhögés
  • Krónikus fáradtság

 

Kialakulásának okai

 

A Sjögren-szindróma egy autoimmun rendellenesség. Az immunrendszer tévedésből a szervezet saját sejtjeit és szöveteit támadja meg.

Az orvosok nem azonosították egyértelműen a betegség okait. Bár bizonyos gének nagyobb kockázatot jelentenek az emberek számára a rendellenesség szempontjából, úgy tűnik, hogy ezen túlmenően egy kiváltó mechanizmusra is szükség van. Ez lehet egy vírus- vagy baktériumfertőzés.

A Sjögren-szindróma megléte esetén az autoantitestek először a könny- és nyálmirigyek ellen termelődnek, de a szervezet számos más részét is károsíthatják, beleértve az ízületeket, a pajzsmirigyet, a vesét, a májat, a tüdőt, a bőrt és az idegeket.

 

Kockázati tényezők

 

A Sjögren-szindróma több kockázati tényezővel is összefüggésbe hozható:

  • Életkor: A betegséget általában 40 évnél idősebb embereknél diagnosztizálják.
  • Nem: A nőknél sokkal gyakrabban fordul elő.
  • Reuma: Gyakran előfordul, hogy a Sjögren-szindrómában szenvedők reumatikus betegségben is szenvednek – reumatoid artritisz vagy lupus (bőrfarkas).

 

Lehetséges szövődmények

 

A Sjogren-szindróma leggyakoribb szövődményei a szemekhez és a szájüreghez kapcsolódnak.

  • Fogszuvasodás – Mivel a nyál segít megvédeni a fogakat a szuvasodást okozó baktériumoktól, a nyál hiánya jelentősen felgyorsíthatja a fogak romlását.
  • Gombafertőzés – A Sjögren-szindrómásoknál sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki szájpenész.
  • Látásproblémák – A szemszárazság fényérzékenységhez, homályos látáshoz és szaruhártya károsodásához vezethet.

 

Diagnózis

 

A Sjögren-szindrómát gyakran nehéz diagnosztizálni, mivel a tünetek egyénenként változhatnak és hasonlítanak más betegségek tüneteihez. Számos olyan gyógyszer létezik, amelyek mellékhatásai a Sjögren-szindróma egyes tüneteinek felelnek meg.

Bizonyos tesztek segíthetnek a betegség diagnózisának pontos meghatározásában:

  • Könnytermelés-mérés (Schirmer-teszt)
  • Vérvizsgálat: antitestek vagy gyulladásra utaló jelek keresése
  • Mintavétel az ajak belső felszínéről és a minta vizsgálata
  • Nyálképződés mennyiségének mérése

 

Kezelési lehetőségek

 

A Sjögren-szindróma kezelése elsősorban attól függ, hogy mely testrész(ek) érintett(ek). Gyakran nagyon jól működnek a házi praktikák.

 

      A szemszárazság kezelésére:

  • Használjon mesterséges könnyeket, szemkenőcsöt vagy mindkettőt. A mesterséges könnyek – szemcsepp formában – és a kenőanyagok – szemcsepp, gél vagy kenőcs formájában segítenek enyhíteni a száraz szem okozta kellemetlenséget. A kenőcsöket a műkönnynél ritkábban kell alkalmazni.
  • Növelje a páratartalmat azokban a helyiségekben ahol gyakran tartózkodik. A beltéri páratartalom növelése és légmozgásnak való kitettség csökkentése segíthet abban, hogy a szeme és a szája ne legyen kellemetlenül száraz. Ne üljön ventilátor vagy légkondicionáló közelébe. A szabadban viseljen szemüveget vagy védőszemüveget.

      A szájszárazság kezelésére:

  • Ne dohányozzon. A dohányzás irritálhatja és kiszáríthatja a száját.
  • Fogyasszon több folyadékot. Gyakran igyon egy-egy korty vizet a nap folyamán. Kerülje a kávét és az alkoholt, mivel ezek súlyosbíthatják a szájszárazság tüneteit. Kerülje a savas italokat (kóla, izotóniás italok stb.), mert a sav károsíthatja a fogzománcot.
  • Serkentse a nyáltermelést. Ebben segíthetnek a cukrot nem tartalmazó gumicukorkák vagy citrus ízű keménycukorkák. Mivel a Sjögren-szindróma növeli a fogszuvasodás veszélyét, kerülje az édességek fogyasztását, különösen az étkezések között.
  • Próbálja ki a mesterséges nyálat. A nyálpótló termékek gyakran jobban működnek, mint a sima víz, mert olyan kenőanyagot tartalmaznak, amely elősegíti, hogy a szája hosszabb ideig nedves maradjon. Ezek a termékek spray vagy pasztilla formájában kerülnek forgalomba.
  • Használjon nazális sóoldatot. Az orr-sóoldat segíthet az orrjáratok nedvesítésében és tisztításában, így szabadon lélegezhet az orrán keresztül.

 

A szájüreg egészsége:

 

A szájszárazság növeli a fogszuvasodás kockázatát. Az ilyen típusú problémák megelőzése érdekében:

  • Minden étkezés után mosson fogat és használjon fogselymet
  • Legalább félévente vegyen részt fogászati ellenőrzésen
  • Használjon antimikrobiális szájvizeket

 

Egyéb területek szárazsága:

 

  • A bőr szárazsága esetén kerülje a forró vizet fürdés és zuhanyozás közben. Használjon hidratáló krémet zuhanyzás után. Mosogatás vagy takarítás közben használjon gumikesztyűt.
  • A hüvelyszárazságot enyhíti a Juvia, egy természetes hatóanyagú, hormonmentes hüvelygél.

 

Előfordulhat, hogy a házi praktikák nem hozzák el a tünetek elvárt mértékű csökkenését. Ebben az esetben vényköteles gyógyszerek használata vagy akár sebészeti beavatkozás is ajánlott lehet.