Néhány hete jelent meg az első tanulmány a COVID-19 oltásoknak a várandós és szoptató nőkre gyakorolt hatásairól. A tanulmány jelentőségéről és eredményeiről Prof. Dr. Takács Péterrel, az Eastern Virginia Egyetem szülész-nőgyógyász professzorával, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanárával beszélgettünk.
Miről szól pontosan ez a klinikai vizsgálat?
Az mRNS alapú vakcinák (Pfizer és Moderna) hatásosságát vizsgálta a várandós és a szoptató nők körében a hasonló korú de nem várandós és nem szoptató nőkkel összehasonlítva.
Mi ad különös jelentőséget ennek a vizsgálatnak?
Csak az Egyesült Államokban több, mint 73 ezer kismama fertőződött meg a COVID-19 vírussal 2021. március 1-je előtt és közülük 80-an belehaltak a fertőzés szövődményeibe. Több klinikai vizsgálat is bizonyította, hogy a várandós nőknél nagyobb arányban fordul elő a tünetek súlyosbodása és ezzel összefüggésben gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre is. Ennek ellenére ez a csoport korábban nem került bele a vakcinákkal végzett vizsgálatokba.
Ez az első komoly kutatás, ahol nagy számban vizsgáltak várandós és szoptató nőket a COVID-19 fertőzésre és vakcinákra adott reakciók tekintetében, kiegészítve ezt az antitestek kimutatásával a köldökzsinórvérben illetve az anyatejben.
Mire voltak leginkább kíváncsiak a kutatók?
Egyrészt az volt a kérdés, hogy a várandós/szoptató nők esetében ugyanolyan mértékű-e a szervezet válasza a vakcinára, vagyis mennyire indul be az antitestek termelődése. Ennél talán még érdekesebb kérdés, hogy az anya mennyire tudja átadni a védettséget a méhében fejlődő magzatnak vagy a szoptatott csecsemőnek.
Mit mutatnak a klinikai vizsgálat eredményei a kismamákkal kapcsolatosan?
A vakcinák által kiváltott immunválasz mértéke független attól, hogy valaki várandós, szoptat vagy egyik sem, a vizsgált oltóanyagok minden résztvevőnél egyforma mértékben indították be az antitestek termelődését. Amit ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, az az, hogy az oltás sokkal erőteljesebb immunválaszt produkált, mint a COVID-19 vírus által kiváltott fertőzés és megbetegedés.
Mi a helyzet a magzatokkal és a szoptatott csecsemőkkel?
Az anya beoltása után az antitestek a köldökzsinórvérben és az anyatejben is kimutathatóak voltak. További vizsgálatok lesznek szükségesek annak eldöntésére, hogy ez pontosan milyen mértékű védettséget jelent a gyermek számára.
Van-e jelentősége annak, hogy a terhesség melyik szakaszában kapja meg a kismama az oltást?
A jelek arra utalnak, hogy minél korábban oltjuk be a kismamát, az antitestek annál nagyobb számban jelennek meg a köldökzsinórvérben. Vagyis a korábban megkapott vakcina feltehetően nagyobb védettséget biztosít a magzatnak. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezzel kapcsolatosan is további vizsgálatokra lesz feltétlenül szükség.
Hogyan foglalná össze egy mondatban a legfontosabb eredményt?
A nők immunrendszere a várandósság és a szoptatás során számos változáson megy keresztül. Ebből a szempontból kifejezetten megnyugtatónak tekinthető a kutatás legfontosabb eredménye, miszerint az mRNS alapú COVID-19 vakcinák hasonló immunitást váltanak ki terhes és szoptató nőknél, mint a nem terhes populációban.
Forrás: https://www.ajog.org/article/S0002-9378(21)00187-3/fulltext
